Vidám, kihívásokban gazdag, újszerű, sokszor kétségbe ejtő de végig várakozással teli! Ez most egy hosszabb személyesebb poszt lesz, nem is annyira blog szempontból írtam inkább jobban rólam szól. Persze a blog is szuperül haladt előre úgy érzem, örülök hogy sokan csatlakoztak hozzám idén, köszönöm mindenkinek aki velem volt!
Január
Az év csodásan indult minden tekintetben. Ekkor már 3 hónapja éltem egyedül és kezdtem magam nagyon teljesen "komfortosan" érezni, sikerült nagyjából teljesen berendezni a lakást és a kezdeti félelmeim is elmúltak. A munkámban végre elindult egy új projekt amibe bekerültem én is, pörgés volt ezerrel, szerettem azt a feladatot. És most már azt is tudom hogy ez a feladat kitartott egész év végéig, így 2014 tényleg szorgalmasan telt e téren is. Párommal is jól megvoltunk, megismertem a családját, együtt voltunk wellness hétvégén is.
Ez a hónap eseménytelenül telt. Az év eleji hajtásra emlékszem csak belőle, na és a valentin napra természetesen amit alaposan megünnepeltünk! Ja és végre beszereztem egy palacsintasütőt amire már régóta vágytam ugyanis mindketten imádjuk a palacsinta mindenféle formáját.
Ez a hónap is kvázi átlagos volt, sokat jártunk sütizni, mozizni és csak úgy csavarogni a városba. A blog is még pörgött, szerencsére mindig tudtam időt és energiát szakítani rá. Márciusban volt Csipkelány blogtalálkozója ahová szerencsére el tudtam menni és jót beszélgettünk és csere-beréltünk a lányokkal. Illetve elkezdtem beszerezni egy kis tavaszi lakásdekorációt - ezeket a sárga tulipánokat és a virágos terítőt egyébként kb októberben pakoltam csak el annyira tetszettek, de akkor már valahogy bántották a szemem :)
Ebben a hónapban is rengeteget sütiztünk - rá vagyunk kattanva a süteményekre nem tagadom. De már elkezdtem egy kicsit jobban odafigyelni az étkezésemre, sok gyümölcsöt ettem, szerencsére tavasszal ez nem olyan nehéz :) Amit szerintem sokan nem tudtok hogy dohányoztam is, ebben a hónapban viszont abbahagytam, ekkor kezdtünk el komolyabban beszélgetni a hosszú távú tervekről, babáról, az életünkről. Ezért le kellett mondanom a cigiről nem volt több kifogás. Nagyon nehéz volt... szerintem aki tudja mit jelent a függőség az tudja miről beszélek. Szerencsére épp egy kollégám is nemrég tette le, kb fél évvel előttem és ő sokat biztatott, sokat beszélgettünk róla hogy milyen érzés cigi nélkül. Letöltöttem a telefonomra a Kell a dohány? nevű alkalmazást ami szépen mutatta nekem napi szintem hogy hány szálat nem szívtam el és ezzel mennyit spóroltam. Szóval az első pár hét kegyetlen volt, aztán valahogy túléltem.
A blog szempontjából is sok jó dolog történt, például végre nálunk is bevezetésre került a DM szépségdoboz, amire le is csaptam. Azóta viszont egyre sem sikerült :( Valamint az év legjobb vételét is ekkor bonyolítottam le, ez az 5 darabos ebay-ről származó ecsetkészlet messze a legjobb vételem, imádom minden darabját!
Május
Ha május akkor majális! Mi is kimentünk a városligetbe szétnézni, sosem voltam még ekkora majálison, érdekes volt. Kicsit nekem nagy volt a tömeg, jobban szeretem a kisebb rendezvényeket, sok volt az árus is, kicsit olyan kommersz volt az egész de jól éreztük magunkat (vattacukor túladagolástól eltekintve...) Ebben a hónapban volt a Schwarzkopf sajtótájékoztatója is ahol sok új arcot ismertem meg a bloggerek közül és nagyon jól éreztem magam. Ebben a hónapban debütált egy új beauty box is, a Luxbox amit természetesen megrendeltem de nagy csalódás volt, lejárt termék és sok-sok minta volt benne és vajmi kevés luxus. Azóta valahogy el is tűntek a színről....Sikerült újra eljutnom egy csajos blogos talira is a lányokkal, nagyon élveztem és élvezek is azóta minden újabb talit velük.
Nem mellesleg bátyám 16-án betöltötte a 40-et, én pedig 20-án megtudtam hogy babát várok :)
Június
A hónap elején meglátogattuk az állatkertet - ami már egyben van a régi vidámparkkal ugye, így fel is ültünk a szellemvasútra....hát gyerekként más volt, de jó volt nosztalgiázni. Egyébként én állatkert függő vagyok! Az óriáskereket sem hagyhattuk ki, bár elsőre elég félelmetesnek tűnt és fönt kicsit émelyegtem is de nem bántam meg, csodás látványt nyújtott a város onnan fentről. A hónap vége felé már kezdett a gyomrom rosszalkodni és leginkább a száraz dolgokat tömtem magamba, különösképp a sós ropogtatnivalókat szerettem, és a kiflit. De azt mondjuk előtte is.
Az első pár hétben egyébként nem volt semmi gondom a várandósság terén, egyetlen nehéz az orvoskeresés volt. Nekem ugyanis nem volt állandó orvosom sosem, mindig ahhoz mentem az sztk-ban aki épp rendelt, és ahol épp laktam. Most sem lett volna ezzel gondom hogy aki először tud fogadni hozzá fogok járni mindig, de nem kaptam időpontot csak június végére. Kiszámoltam és akkor már 9-10 hét környékén jártam volna, addig pedig semmiképp nem akartam várni az első vizsgálatokkal, így kerestem más orvost.
Július
Ekkor tettem ki Instagramra az első ultrahang eredményből egy képet, ez a 12. héten készült. Sokat gondolkodtam rajta hogy kitegyem-e de úgy voltam vele hogy ez is az életem része, és a blogon már amúgy is látszik hogy valami megváltozott. Júliusban már elég kemény rosszulléteim voltak, igyekeztem ugyan egészségesen enni, élni de nagyon nehéz volt. Délelőtt még meg tudtam enni a gyümölcsöt, aztán ebéd után már jött a rosszullét. Igazából csak émelyegtem és nagyon fáradt voltam szóval semmi komoly, de azért úgy dolgozni hogy liftezik a gyomrom, hát nem volt kellemes. Este pedig általában csak a fagyi segített hogy legalább el tudjak aludni.
Augusztus
Már csak az éltetett a hónapban hogy végre szabadságra menjünk! Hosszabb repülős utat nem mertem bevállalni nyaralásra bár az orvosom szerint nem lett volna gond, de azért még mindig elég erős rosszullétek kerülgettek és rengeteget aludtam is. Így utolsó pillanatban kb lefoglaltunk egy Balatoni hetet. Volt két nap amikor még én is bemerészkedtem a vízbe mert nagyon jó idő volt, de amúgy nem volt valami jó az idő, volt amikor konkrétan majd meg fagytam a parton és volt egy nap amikor egész álló nap szakadt az eső. De ettől függetlenül nagyon jól éreztük magunkat. Ebben a hónapban rendeltem először az Oriflame-től, mindig is érdekeltek a termékeik így nagyon örültem mikor kiderült hogy az egyik kollégám tanácsadónő :)
Szeptember
Ebben a hónapban már biztosra tudtuk hogy kislány érkezik hozzánk. Kislányt is szerettünk volna és már a legelejétől kezdve Szofinak hívtuk Őt, szóval jó hogy nem kellett fiúnévre váltani. Egyébként valószínűleg Barna lett volna :) 23 hetesen már látszott azért rajtam de a kollégáim (mind férfi) még nem mondtak semmit, persze akikkel közelebbi volt a kapcsolatom ők tudták már.
Szeptemberben a szüleimnek lett egy cicájuk, a családban született és gazdit kerestek neki, szüleim pedig befogadták. Nagyon édes, Panninak hívják. A blogra is ekkortájt tértem vissza teljes erőbedobással, azért a kieső időben is gyűjtögettem az üres flakonokat és meg is lett az eredménye, egy giga mennyiségű elfogyott kupac!
Október
A hónap elején kellett mennem a terheléses cukor vizsgálatra amitől nagyon paráztam. Ez lényegében 3 vérvételt jelent, egy éhgyomri, aztán meg kell inni 75 g glükózt feloldva majd egy óra múlva újabb vérvétel, aztán megint egy óra múlva mégegy. Vagyis minimum 3 órát töltöttem ezzel, de nem ez volt a gond hanem a többi várakozó kismama.....hát meg kell mondjam vannak tényleg érdekes emberek. Én sem vagyok tisztában sok dologgal, de azért az hogy a második körös vérvétel után elővesz egy giga szendvicset és betolja ... érdekes látvány volt. Kérdezték tőle a többiek hogy ezt bent mondták neki, de azt mondta hogy nem, de nem mondták azt sem hogy nem ehet.
Miután meglett az eredményem, ami egész jó lett, már csak néha reggeliztem fánkot :) ó jajj azok a fánkok a büfében...ettem már jobbat is ugyan de akkor is szuperek voltak reggelente!
Októberben ünnepelte a munkahelyem az első "szülinapját", sok átalakulás volt ugyanis az elmúlt években, több kisebb cég egybeolvadásával és hasonlókkal jött létre a mostani struktúra. Ennek alkalmából a Groupama arénában voltunk egy rendezvényen, nagyon érdekes volt számomra ugyanis nem igazán járok semmilyen meccsre így nem is nagyon láttam még stadiont belülről. Azt kell mondanom hogy a belső, főként "VIP" termek eléggé színvonalasak lettek.
És végül a Glamour napok.... beszereztem pár cuki babaruhát is! Az igazat megvallva mi semmit nem kaptunk a családtól, nincs kitől "örökölni" ilyesmiket és nem is állnak úgy anyagilag a szülők hogy ajándékba kapjunk dolgokat, így mindent magunknak kellett megvenni és ruhák terén úgy voltam vele hogy azért pár új holmit csak beszerzek mert nem bírom ki hogy ne! A többit egyébként Hádából pótoltam, így most kb 3 méretből vannak ruhák itthon, mindből pár darab aztán majd meglátjuk mekkorára lesz szükség végül.
November
32 éves lettem én, igazából nem vettem észre változást a 31-hez képest, szóval jelentem túl lehet élni. Voltunk családilag a Vasúttörténeti parkban a Disznótoros fesztiválon, a vonatok tetszettek nagyon de maga a rendezvény nem volt túlspilázva, voltak kiállítók mindenféle magyaros kajákkal, lehetett kérni kóstolót, utána meg jól bekajálhatott az ember mindenféle sültekből. Hát mi is ezt tettük.
Voltunk balett előadáson is, életem első balettje, felejthetetlen élmény volt! Az orosz balett társulat előadásában néztük meg a hattyúk tavát, csodás volt.
Elkezdtük megvenni és összerakni a bababútorokat. Voltak egyszerűbb darabok, de volt olyan amivel napokig "játszottunk". Némelyikhez nem éppen egyértelmű rajzot mellékeltek... De végül összeállt minden és a kimaradt alkatrészek is a helyükre kerültek némi bontás után :)
December
Lehetőségem volt tesztelni egy új mobiltelefont és először bár nemet mondtam de mégis győzött a kíváncsiságom és nem bántam meg, imádom az okostelefonokat és ez egy szuper készülék volt, örülök hogy megismerhettem.
A december a karácsony és a karácsonyi partik időszaka, sikerült beszereznünk pár cuki angyalka díszt a karácsonyi vásárban amik azóta már a fánkra is felkerültek és nagyon édesek! A nagy duci amelyiken csillagánizs van, ráadásul még eszméletlen finom illatot is áraszt!
Decemberben már csak 2 hetet dolgoztam aztán eljöttem szabadságra. Nehezebb volt mint gondoltam, pedig tudtam hogy rossz lesz annyi év után otthagyni a munkát. De az igazán nehéz része majd jövő héten lesz, amikor a párom visszamegy dolgozni én meg nem. Itthon leszek egyedül és várom a "csodát". Valószínűleg minden percben azon fogok imádkozni hogy ne akkor kezdődjön amikor egyedül vagyok otthon, mert nagyon félek. Nem magától a szüléstől, mert tudom fájni fog meg kockázatos, lehetnek komplikációk meg minden. Hanem az elválástól, hogy utána már nem lesz a részem "úgy".
Elkezdtem összepakolni a kórházi cuccaimat is, ugyanis mikor legutóbb voltam CTG vizsgálaton hallottam ahogy a doki kérdezte az előttem vizsgált nőtől hogy hozott-e magával cuccokat mert hogy már nem mehet haza mert szivárog a magzatvíz. Hát az én szemem is könnyes lett, hát még az övé! Kicsit parázva másztam fel a vizsgálóasztalra (lassan mindenhova másznom kell egyébként...) de nem volt semmi gond. Hazaérve viszont elkezdtem pakolni....Egyébként is a 37. hétben járok ilyenkor már illik összekészülődni!
6 megjegyzés:
Úgy tűnik épp egy időben olvassuk egymás blogját (mikor belekezdtem ebbe a megjegyzésbe, akkor érkezett egy Tőled)
Boldog új évet kívánok!
Nagyon érdekes és izgalmas éven vagy túl, no és milyen szép év áll előtted! :D
Drukkolok,hogy minden rendben menjen néhány hét múlva! :)
Nagyon mozgalmas éved volt :) Jó volt olvasni, hogy mennyi minden történt veled. A Balaton mellett konkrétan mi is megfagytunk augusztusban :D Gratulálok a leszokáshoz, biztos nagy lépés volt, nem lehet könnyű. Anyukám és nagymamám is nemrég tették le a cigit :) Drukkolok én is, hogy minden rendben legyen a babával és remélem akkor is lesz időd a bloggal foglalkozni :) Puszi, és BUÉK!
Nagyon jó volt ez a beszámoló, tartalmas éved volt! :) Remélem minden rendben megy majd a szülésnél és szép, egészséges kislányotok lesz! :)
BÚÉK!!!
Micsoda év! Nagyon szuper hónapjaid voltak! Nem tudom, gratuláltam-e már a baba miatt, de most megteszem :) Na meg a leszokás miatt, én két és fél éve tettem le a bagarettát, de vannak napok, amikor még mindig nehéz...
PAncsi: igen pont jól időzítettünk! Mostanában általában telefonról olvasok blogokat azért kommentelek ritkán mindenkinél, de mindig olvaslak :) Boldog új évet Neked is!
Csipkelány: Köszi :) remélem én is hogy a kezdeti összeszokás és nehézségek után kialakul majd egy napi rutin amibe belefér majd a blog is. Igazából most már a szüleim is azt mondják hogy jó hogy van a blog mert szükségem lesz rá. Hát.... hiszek nekik! Nektek pedig sok sikert az autó vásárláshoz, nem egy könnyű döntés az sem. Mi idén (vagyis már tavaly) túlestünk rajta, szívesen megosztom a tapasztalatainkat csak nem akarok kéretlenül észt osztani. Bár ha van egy hozzáértő ismerős aki el tud veletek menni az bárminél többet ér!
Gabica: Köszi, Neked is boldog új évet!
Fleur: hát igen, a 2013 sem volt épp unalmas de a 2014 minden várakozásomat felülmúlta. Kicsit ezért félek is hogy két ilyen jó év után lehet hogy most egy rosszabb jön.... Gratulálok hogy már 2,5 éve nem dohányzol, remélem nekem is sikerült cigi nélkül meglenni. Mostanában egyébként egyre ritkábban jut eszembe.
Még csak most pótolom a lemaradásomat, ezért most értem a Te bejegyzésedhez, de NAGYON BOLDOG ÚJ ÉVET kívánok Nektek! Jó volt elolvasni ezt a személyes beszámolót, és nagyon szimpatikus, ahogyan a kismamasággal járó dolgokat kezeled :-)
Megjegyzés küldése