Rég volt már babakedvences poszt itt a blogon, és most igy közeledvén az őszi időszak végéhez, gondoltam egyfajta lezárásként, őszbúcsúztatóként összefoglalnám mik is voltak az elmúlt hónapok babakedvencei (vagy épp anyakedvencei?) és egyben egy kis összefoglalót is irnék a várandósság első feléről - juppi, a felén már túl vagyok!
Kezdjük akkor a kedvencekkel, amik közül van ami "csak" az én kedvencem lett, viszont jó sztori kapcsolódik hozzá :)
Kinek a kedvence? Baba-mama kedvencek
Kicsit csalóka a cim, mert az ilyen irásokban ugyebár általában az én kedvenceim szoktak megjelenni, mert ha Szofiról lenne szó akkor kb az egész csak játékokról szólna, meg persze a kajákról, de nincs is ezzel semmi baj. Most azért hoztam ide egy játékot is, ami annyira kis egyszerű dolog, de mégis akkora örömet szerez neki, ez pedig nem más mint a szélforgó! Imádja, körbe-körbe szaladgál vele a nappaliban, vagy egy kitűzve a kertben is, szóval oda van érte teljesen.
A felhőcskés málna pantalló a
Pici and the city-től van, még szeptemberi szerzemény, de azóta ha megyünk valahova mindig ezt adom Szofira mert annyira csajos de mégis nagyon vagány darabról van szó. Nem mellesleg szuper az anyaga, nagyon puha és kellemesen vastag is, méretét tekintve pedig végre egy ruhadarab amibe az az életkor van irva ahol épp járunk (másfél-két év) és jó is Szofira, sőt, szerintem még a harisnyás időben is rá tudom majd adni.
Ezeket a cuki rókás darabokat pedig
Judyart jegyzi, nemrég szereztem be a hidegebb időre való tekintettel ezek már bélelt darabok, de idehozhattam volna kedvencnek az ősszel sokat hordott szarvasos szettet is, mert azt is imádtam. Hihetetlenül puha ez az anyag ami bélésként van benne, és itt is el tudom mondani hogy nagyon csajszis mégis vagány darabokról van szó. Az igazi téli hidegre pedig egy újabb szettet néztem ki, fülvédőset és szintén vagányat.
Az
Olivia naturals termékeivel is a szeptember folyamán ismerkedtem meg, ugyanis voltam olyan szerencsés hogy a Pici Piacon regisztráltam a nyereményjátékukra és nyertem is egy ajándékcsomagot, igy a kis méretű popsikrém megvásárlása és megszeretése után már érkezett is az utánpótlásom. Ez a nagy méretű popsikrém 100 ml-es és szerintem rettentő sokáig elég lesz, hisz még a minit sem használtam el, pedig az a táskába dobós, utazós krémünk is. Ez a krém nagyon sűrű textúrájú, vigyázni kell vele nehogy sokat "kanalazzunk ki" az ujjunkkal belőle, ugyanis egy kevés is szuperül hidratálja és védi a babapopsit. Bio shea vajat tartalmaz igy igazán gyengéd a babák finom bőréhez, ezen kivül panthenolt és cink-oxidot is tartalmaz, az illata pedig enyhén levendulás.
A végére hagytam a legcukibb dolgot, ezt a
Tangle Teezer hajkefét, amit egyszerűen imádok, már csak a kinézete miatt is. A Magic Flowerpot nevet kapta és tényleg mágikus lehet a hatása mert kicsomagolás után percekig csak vizsgálgattuk Szofival hogy mi is ez a szépséges virág, Szofi persze egyre csak szagolgatta és mondta hogy "hapci", majd amikor levettem a tetejét - ami ugyebár maga a fésű - akkor elszaladt! Hát igen, a fésülködéssel mondhatni hadilábon állunk és ettől a hajkefétől vártam a megváltást, ami részben be is jött, de sok számit egyébként a rendszerességen is. Szóval minden nap, ha akarja ha nem elővesszük a kis virágot és fésülködünk. A kis csészéje kezdetben hajcsattok tárolására szolgált de meguntam hogy körbehordozza a házon és szana-szét szórja, ezért fürdőjáték lett belőle, egyébként van az alján két kis luk, szóval valószinűleg igy is tervezték. A sörtéi nagyon kis puhák, kiméletesek a vékony hajszálakhoz, de én is kipróbáltam és nem okozott neki gondot az én gubancos hajkoronám se. Tényleg igazi kis csajos darab, öröm kézbe venni, és sikerült általa egy kicsit megszerettetnem a hajápolást is.
A várandósságról
ITT irtam arról hogyan is kezdődött a második babavárásom, akkor voltam a 13. hétben, jelenleg a 21. hétnél járok. Nos, akkor még azt hittem rosszabbul már nem leszek, de mondhatni utána jött a fekete leves. Három olyan hetet "éltünk túl" hogy szinte egész nap csak feküdni tudtam olyan hányingerem volt, fájt mindenem és akkora gombóc volt a torkomban hogy vizet is alig tudtam inni. Nem szépitem, az ég világon semmit nem csináltam a 3 hét alatt, csak pihentem. Kénytelen voltam a kaját is rendelni mert az ételszagtól totál kivoltam, volt hogy sétálni se mentünk Szofival, örültem ha a kertig ki tudtam menni, vittem ki széket és leültem, benti játszás szintén fekvő helyzetben. Arra gondoltam hogy kész vége ennél rosszabbat már nem birok ki egyszerűen, az az igazság hogy lelkileg is nagyon megviselt ez a pár hét, nem nagyon tudtam örülni semminek...Aztán valahogy egyre jobb lett minden, szép lassan elmúlt a hátfájásom, az émelygés és végül a gombóc is a torkomból. Ma már csak egyetlen "bajom" van, hogy rosszul vagyok a mentolos dolgoktól :) vicces, mert Szofival meg pont hogy mentolos TicTac-on éltem kb. Szóval szuperül vagyok, kicsit ugyan fáradékony, de úgy néz ki lezárhatom a rosszullétes időszakot.
Aki követ Instagramon annak már nem újdonság hogy újabb kislánnyal bővül a családunk, igazából az elejétől fogva kislányt mondott az orvosom, de szerettem volna megvárni a 20. heti genetikai ultrahangot ennek a bizonyossá tételével. Párom nagyon örül hogy lesz még egy kislánya, természetesen én is boldog vagyok, bár tény hogy nekem "mindegy" volt mi lesz, most nem drukkoltam egyik nemnek sem úgy mint Szofinál. Akkor egyértelműen lányt szerettem volna. Hát most duplázunk.
Mi lesz a neve?
Névválasztás terén érdekesen alakultak a dolgok, de pikk-pakk eldöntöttük hogy hogyan fogják hivni a kishugit. 3 névbefutónk volt, elsőként Szonja, mert mikor Szofi született akkor megbeszéltük már az elején hogy ha lány tesója lesz akkor Szonja lesz a neve. De aztán ahogy izlelgettük ezt a nevet, egyáltalán nem éreztük magunkénak, ezért nagyon hamar el is vetettük mikor élesben kellett már neveken gondolkodni. A második befutónk a Zsófi volt, nagyon cukinak tartjuk egyébként még most is, de lényegében ugyan az mint Szofi, és két egyforma nevet meg nem szerettünk volna adni. Ekkor elővettem az utónévtárat és elkezdtem sorolni a neveket, de csak bizonyos neveket, mert abban egyet értettünk hogy rövid legyen, i-re végződő és valami olyan ami annyira azért nem divatos manapság hogy minden második gyereket igy hivjanak. Szóval soroltam és mindenre 'NEM' lett a válasz, amig el nem értem Fannit. Mindkettőnknek nagyon tetszett már első gondolatra is, és hiába néztük át többször is az utóneveket, csak ez volt az aminél mindig kikötöttünk. Mivel a család is nagyon örült a választásnak ezért abbahagytuk a keresést.
Programok ősszel/télen
A játszóterezést továbbra sem sűrűn választom, két okból: 1, van a játszótéren egy rész ahol egy kicsi esőtől is elég nagy pocsolya áll meg napokig és mivel Szofit valami mágnes vonz a pocsolyákba, ezért nincs kedvem az egész játszótér előtt eljátszani a 'ne menj bele' monológot, hol türelmesebben hol pedig kicsit türelmetlenebbül... 2, olyan szinten sok poloska van ott még mindig a nagy fűben hogy rosszul lettem legutóbb, mikor a másfél órás játék után beraktam volna a gyereket a babakocsiba de kb 20 poloska dekkolt benne... Szóval inkább motorozni szoktunk elmenni, vagy fogócskázni, hintázni meg a kertben szoktunk. Gyerektársaságért pedig játszóházba szoktunk menni, nagyon élvezzük mindhárman. Rengeteg a gyerek és a játék, Szofi a gyerekkonyhát és a mászóházat szereti leginkább, de sokat szokott csúszdázni és autózni is. Ha van valami jó babás program arra is be szoktunk nevezni, a november eleji PiciPiac is ilyen volt, Szofi minden kiállitótól tudott volna választani valami szépséget, teljesen önállósitotta magát és mindent megnézegetett, megfogdosott sőt volt hogy meg is szeretgetett. Még lufit is szerzett magának az egyik standon, odament az asztalhoz és addig mutogatott-magyarázott a maga módján amig a hölgy meg nem értette hogy neki egy lufi kell.
Most hétvégén a Baba-mama expón jártunk, ami végül majdnem egy egész napos program lett. Tavaly is voltunk, akkor még Szofi a babakocsiból nézelődött, hát sokkal könnyebb dolgunk volt az biztos. Most már a jegypénztárnál kezdődött a hiszti mert elég hosszú volt a sor, ő meg ment volna már a tömeggel minden fele. De szerencsére bent lefoglalták a játékok, inkább az volt a nehéz hogy egyik pontról a másikra el tudjuk csábitani, na olyankor jött a durci... Szuper volt egyébként hogy kb minden kiállitónál volt valami játszósarok berendezve, igy le lehetett foglalni a gyerekeket egy időre, és persze az is jó volt hogy párom vállalta a "játékot" és én addig tudtam nézelődni. Szóval mig Szofi játszott én az adott hely körül elmentem körbenézni, aztán persze volt hogy cseréltünk és én maradtam ott vele.
A legjobban egyébként az 1000 nap fotózást vártam, nagyon tetszik a kezdeményezés és szuper ötletnek tartom a fényképezkedést is, tavaly is részt vettünk rajta, idén viszont csak a pocakos képet sikerült ellőni, Szofit képtelen lettem volna odavinni és megtartani (volt mikor az apjának sem sikerült elkapni...). A Nutriklub standjánál lehetett egy rövid kérdőiv kitöltésével nyereményjátékon résztvenni, ez egyébként elég sok kiállitónál is adott volt, szóval akinek volt kedve játszhatott bőven szuper nyereményekért. Itt kaptunk ajándékba egy hozzátáplálási táblázatot is, amit egyébként én Szofinál is használtam, úgyhogy ezt is kiteszem majd a hűtőre mikor aktuális lesz a dolog.
Azt sajnálom hogy a macis fotózáson itt nem tudtunk részt venni mert Szofit valahogy a fehér maci nem vonzotta - vagy nem tudom mi lehetett az ok, hogy az összes létező macihoz odament csak ehhez nem.
Ezen kivül amit meg akartam mindenképp nézni az expón az a PromoBox standja, ahol cuki kis várandós csomagért lehetett regisztrálni, ami tele volt hasznos információs füzetekkel és termékmintákkal. Szofinak a játékok közül a Lego standjánál lévő duplo medence volt a kedvence, amibe be lehetett mászni "dagonyázni" és tele volt cuki figurákkal is. Ezen felül ahol lehetett filcekkel rajzolni az minden nyerő volt nála. Meg persze a babakonyha :)
És persze készülünk mikulásra is és persze karácsonyra is. Úgy gondoltam idén megpróbálkozunk egy mikulás bulival is, ahol természetesen lehet majd találkozni a mikulással. December 4-én lesz egy ilyen buli abban a játszóházban ahová járunk, szerencsére korcsoportonként bontva szóval igy még jobb is hogy hasonló korú gyerekekkel leszünk együtt. Nagyon kiváncsi leszek hogy reagál majd a Mikulásra, szoktunk Mikulásos meséket olvasni és azt nagyon szereti, szóval remélem sok szép közös képet tudunk majd lőni.
Nálatok hogy telnek az őszi napok?
