Apák napja. Igazából nem tartjuk meg, valójában pedig minden nap ünnepeljük.
Tagadhatatlanul a legnagyobb segitségem apa. Mielőtt Szofi megszületett volna egy hónapig otthon voltam, előbb elkezdtem a szülési szabimat, pihentem, készülődtem a nagy feladatra. Minden nap csináltam valami kis dolgot otthon, egy kis takaritás, egy kis sütés-főzés, vasalás, cipőpucolás, bevásárlás, tudjátok a napi feladatok. Soha nem kellett a házimunkába bevonnom és ezt igy is éreztem jól, hisz ezért voltam otthon. Aztán megszületett Szofi és ott találtam magam a semmi közepén. De tényleg. Semmi nem volt otthon ami azelőtt, se főtt kaja se tiszta ruha se rendes ház, semmi. Csak egy fáradt, lestrapált anya meg egy sirós csecsemő. Meg egy apa aki a legnagyobb káosz közepén is tudott higgadt maradni, aki villámgyorsan átállt "apa üzemmódba" meg néha háziasszony üzemmódba is és tényleg ott segitett ahol tudott. Vagyis csak szerette volna ha hagyom. Mert nem hagytam. Eleinte iszonyatosan nehéz volt kiengedni a kezeim közül például a bevásárlást, borzasztó érzés hogy látod az ablakból azt a rohadék pékséget de nem tudsz átmenni akármikor csak úgy, sőt, nem-akármikor sem, mert gyermeked nap közben csak cicin alszik, ha az nincs akkor jön az orditás. Bár ismertem volna már akkor a hordozást, mennyivel egyszerűbb lett volna minden. Szóval szépen lassan vándoroltak át hozzá az otthoni teendők, emellett persze a Szofi körüli teendőkből is "kénytelen" voltam átadni neki. Igen, én voltam az a nő aki hetekig nem mosott hajat, aki egész nap pizsamában feküdt az ágyon a gyerekkel, aki rengeteget sirt és aki sikeresen túlélte a kezdeti nehézségeket. Segitséggel, mert anélkül nem ment volna. Nekem ez a segitség az apa.
Cipeli haza a fél dinnyét meg a tizenhatos budipapirt ha kell.
Rendbeteszi a virágoskertemet, legyen mit posztolnom Instára :)
Vállalja a csajokat, a kicsit mondjuk csak max 2 órára :) - hogy újra halljam a saját gondolataimat
Fürdőgolyót hoz haza hogy nagyot tudjunk este pancsizni Szofival
Süt és főz, hogy nekem ne kelljen
Mindenhová elkisér ahova kérem, legyen az shopping vagy oltás
És ami a legfontosabb, minden nap tartja bennem a lelket, támogat hogy jól csinálom, elfogadja hogy néha (khm..sokszor) hibázom és akkor is szeret ha fáradt és lestrapált anya vagyok. Köszi apa!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése