2017. január 17., kedd

3+1 általánositás amit a második gyereknél megkaphatsz


Amikor már azt hinném hogy a második gyereknél már elkerülnek majd a furcsa általánositások, olyankor mindig jön valaki vagy valami ami visszahoz a valóságba, hogy bizony a második gyerekre is sokmindenkinek megvan a "bevált tippje".

Bevallom nekem is volt/van pár ilyen elképzelésem, de igyekszem őket elhessegetni, nagy részüket sikerült is, és most azok közül válogattam amik talán a legáltalánosabb, legtöbb emberben felmerülő általános megállapitások. 



1. Dejó, második baba, akkor Te már nem is félsz a szüléstől!
Ahapersze. Már miért ne félnék? Sőt! Sajnos azt kell mondanom hogy sokkal jobban félek tőle mint Szofinál. Először is, akkor még nem tudtam mit is jelent igazából a szülés. Persze jártam szülésfelkészitőre, meg szülőszoba látogatásra meg olvastam sztorikat is róla, de azt kell hogy mondjam teljesen más átélni az egészet. Vannak szerencsések, akiknek ez az egész tényleg egy "nagy csodaként" marad meg az emlékezetükben - és persze szerintem is egy csoda az egész - de sajnos én a rossz dolgokra is emlékszem. És igen, a fájdalomra is. És az utána következő nehéz időszakra, amit igy két év távlatából már simán merek szülés utáni depressziónak nevezni és amiről továbbra sem szeretnék részletekbe menően mesélni itt a blogon. Valószinűleg ennek köszönhető hogy több a negativ érzés bennem a szüléssel kapcsolatban. És igenis félek az egésztől, hogy ezúttal nem leszek "olyan szerencsés" hogy megúszom komolyabb komplikáció nélkül és hogy esetleg valami baj történik közben, mert sajnos sosem lehet előre tudni.

2. Dejó, második baba, ráadásul kislány, akkor nem nagyon kell vásárolnotok semmit!
Hát ez is több sebből vérzik sajnos. Ha csak azt nézzük hogy Szofi a tél közepén született (január) és Fanni meg a tavasszal fog (április, remélhetőleg) ezért talán pár ruhácskát nem ártana vennünk neki. Persze a kezdeti időkre a body és rugi készlet tökéletes lesz, de utána várhatóan nem lesz olyan méretű nyári ruhánk Szofiról ami pont megfelelne Fanninak. Oké, otthonra ráadom az egy/két számmal nagyobbat is akár, de azért ha megyünk valahova én szeretem ha úgy állnak rajta a ruhácskák ahogyan kell, szerettem csinosan hozni-vinni Szofit is és erről most sem mondok le. Nyilván lehet ezt ésszel is csinálni, igyekszem majd nem felhalmozni felesleges ruhákat és mindig csak azt vásárolni amit feltétlenül kell. Viszont a bútorokkal már nem állunk ilyen jól, Szofi ugyanis kijelentette - egy kisebb hisztit levágott - hogy az ő ágyát nem adhatjuk oda Fanninak. Hiába igértünk helyette "felnőtt" ágyat, mindig azt mondja hogy "nem" ha arra kerül a sor hogy vinnénk mondjuk az ágyat meg a pelenkázót. Szóval arra jutottunk mivel az ő ágya kisággyá alakitható igy még évekig tudja használni igy megtarthatja, ezen nem fogunk összeveszni, lehet hogy a kis lelkének ez most megterhelő lenne. Fanni meg kap egy újat, meg pelenkázót és komódot meg még pár cuccot ami egy babaszobába kellhet. Ez lesz igazából az egyetlen komoly tétel, a berendezés, ezeken kivül tényleg nem kell költenünk, a babakocsi jó lesz ami van.

3. Dejó, második baba, akkor neked már nem jelent kihivást a babaápolás, a baba körüli teendők!
Pff...először is remegni kezd a kezem ha arra gondolok hogy egy tartás nélküli kis nyiklő-nyakló újszülöttet a karomba kell majd venni, mert hozzászoktam már hogy Szofit felkapom, ide-oda pakolom, lehet dögönyözni, a lábánál fogva húzni - igen, szereti! - meg simán öltöztetni. És most jön egy kis puha baba, félelmetes lesz! Másodszor meg Szofi már nem igényel 0-24 órás készenlétet, törődést olyan szinten mint egy magatehetetlen kisbaba. Persze foglalkozni kell vele is,  meg valamilyen szinten kiszolgálni, de már kiismertem annyira hogy tudjam mikor mi a baja, vagy mit szeretne, és most ezt is elölről kell kezdeni. Nekem bevallom sok időbe telt mire kiismertem annyira a babasirást hogy tudjam most épp mi a probléma, tudom, valakinek egy hét után megy, nekem 1 hónap is kevés volt erre, addig meg marad a bizonytalanság hogy vajon jól csinálom-e. És nem hinném hogy ez a második gyereknél változna.



+1 Dejó, második baba, kis korkülönbséggel, majd szépen együtt eljátszanak!
Bevallom ezt sokáig én is igy gondoltam. Ráadásul mivel a második is lány lesz gondoltam nyert ügyem van. Persze a gyerekek nem egyformák és simán lehet hogy Fanninak majd a babázás fog bejönni holott Szofi rá se néz a babákra, nem tudni előre. Viszont mióta olvastam a testvérféltékenységről egy könyvet eléggé parázok.A könyvben rengeteg példa van amit gyakorló szülők mesélnek el és nagyon gyakran pont olyan testvérek szerepelnek benne akiknél kicsi a korkülönbség. Ráadásul a felnőttek a saját gyermekkorukat és testvérükhöz fűződő viszonyukat is kielemzik a könyvben és nagyon felkavaró látni azt hogy szüleik "hibájából" mennyire ellenséges tud lenni egy testvéri kapcsolat akár még felnőttként is. Az biztos hogy ezt a könyvet még párszor át fogom olvasni mert hasznos gyakorlati tanácsokat és szituációs gyakorlatokat is tartalmaz. Sőt, lehet hogy külön posztot is szánok majd neki.

Ti mivel egészitenétek ki a listát?

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
 

Beautycrumbs Copyright © 2011 -- Template created by Beautycrumbs -- Powered by Blogger