2016. október 5., szerda

A második... | Személyes



Nagyon izgalmasan alakult az elmúlt két hónapunk, voltak ugyan mélypontok is benne de már minden rendben van. Picit hanyagoltam is a blogolást na meg a videózást az elmúlt hetekben, mert nem igazán volt rá energiám...hogy miért? Erről szól ez a poszt :)

Szerintem a költözős projekt során emlitettem valahol hogy az egyik ok amiért költözünk az a helyhiány. Már hármónknak sem igazán volt komfortos a kis lakás, és az hogy oda még egy gyermek szülessen teljesen kizárt volt.Szerintem ebből kifolyólag egyértelmű is volt hogy amint lehet belevágunk a második felvonásba. Ismerve magamat és az első várandósságom, nem szerettem volna ha a nagy cipekedés meg rendezkedés már növekvő pocakkal történik, ezért mikor minden a helyére került - vagy legalább is majdnem minden - belevágtunk. 

Mivel Szofi elsőre összejött én természetesen most is beleéltem magam ebbe és természetesen ahogy lennie is kell jó nagyot csalódtam. Nem mondom hogy összetörtem, mert azért annyira nem viselt meg, de jó ideig gondolkodtam hogy miért nem sikerült, mi lehetett az oka. Nagyon rossz érzés ha valamit természetesnek veszünk aztán az élet ezt megcáfolja és tulajdonképpen magyarázat nagyon nincs, csak mert, mert most igy alakult. Aztán a következő hónapban nem is gondoltam az egészre, amúgy se lett volna rá energiám mert nem volt a legjobb hónapunk, Szofit hetente vittem valamivel az orvoshoz, de tényleg, és nem orrfolyással vagy horzsolással ... komolyan már szétvetett az ideg. Ráadásul rohadt meleg is volt abban a pár hétben, szinte egész nap bent punnyadtunk. Az egyik nap viszont furán ébredtem, éles fájdalommal az oldalamban, nem nagyon érdekelt a dolog, viszont másnap egész nap feküdnöm kellett mert annyira szúrt akkor már mindkét oldalam hogy azt hittem végem van. Megnéztem a naptárt, pár nap a nemvártig, gondoltam ez lesz az. Aztán el is felejtettem az egészet és pár nap után tűnt fel hogy valami hiányzik, 2 napja késik. Borzasztóan örültem, rá pár napra már éreztem a hasamban valami keményet és az arcomon is megjelent a száraz folt, ugyanazok a tünetek mint Szofival. Kerestem itt a közelben egy szimpatikusnak tűnő dokit és bejelentkeztem hozzá, nem akartam túl korán menni, ezért másfél héttel későbbre kértem az időpontot. Aztán egyik nap gondoltam csak ellövök egy tesztet, nem sokat variáltam rajta, az első ami a kezembe akadt a DM-ben egy két darabos x-epil volt, hazaértem, megcsináltam, negativ lett. Kicsit meglepődtem, mert 6 nap késés után azért gondoltam már bármelyik teszt kimutatja ha baba van, de akkor majd másnap reggel megpróbálom a másikat is. Az is negativ lett. Itt eléggé összetörtem azért, gondoltam az egészet csak bebeszéltem magamnak és tekintve a pár napos rosszullétem valószínűleg akkor valami betegségem van. Mikor Szofival megint menni kellett a dokihoz meg persze a patikába akkor jött egy szikra hogy veszek valami komolyabb tesztet is mert nem hiszem el hogy a testem átvert. Ezt már nem mertem egyedül megcsinálni :) Ilyen ideges szerintem már jó rég nem voltam mint abban a néhány percben amig vártam az eredményt, ami végül is pozitiv lett.

Ahogy az elején a korai tünetek úgy a többi is szépen megérkezett pont úgy ahogy Szofinál is volt, egész nap rosszul vagyok, de főleg délután és este. Egész nap tudnék aludni, a hátam beszakad, fázom és még sorolhatnám. Mivel az első várandósságom alatt is szinte végigkisértek ezek a tünetek most sem ringattam magam olyan illúziókba hogy majd a 12. hét után elmúlnak és valóban nem is múltak el. Persze azért nem bánnám ha kicsit enyhülnének mert azért az egy idő után lelkileg is elég megterhelő hogy amint kinyitom a szemem már jön is az émelygés. Ezzel együtt szertefoszlott minden elképzelésem miszerint milyen jó lesz majd a másodikkal hogy otthon leszek már és tudok majd járni terhestornára meg jógára meg ilyenek, ehelyett voltak olyan hetek hogy a boltig se mertem elindulni mert még szédültem is. De azért várom a csodát, hátha...mert mellette itt van Szofi is, aki mellett nem lehet egész nap feküdni. 

Jelenleg a 13. hétben járok és minden rendben van, a dokim megcsináltatta a kombinált tesztet az életkorom miatt (33) szerencsére jó lett az eredménye. Tudom sajnos hogy az első trimeszter után is történhetnek bajok, de igyekszem nem gondolni rá, az állandó rosszullétnek köszönhetően sokat pihenek és bizom a legjobbakban!


6 megjegyzés:

barking Blondie írta...

Gratulálok, veled örülök. Azon viszont picit mosolyogtam, amiért csalódtál, hogy csak másodikra sikerült a tesó. MI lassan két éve várjuk...

Beautycrumbs-Anett írta...

barking Blondie: tudom hogy gáz, nem is vagyok rá büszke csak azért irtam le mert én hajlamos vagyok sajnos biztosra venni olyan dolgokat amik a legkevésbé sem biztosak, és ez másoknak egyértelmű persze csak nekem nem :(

Alexandra László-Barva írta...

Gratulálok! Nagyon szerencsés nő vagy,hogy ilyen hamar összejött mindkét baba. Jó egészséget Nektek, most már minden rendben lesz! :)

Rab Mária írta...

Szívből gratulálok, és jó egészséget kívánok nektek!

Veronika Szabó írta...

Gratulálok! :) Mi jövő év végére tervezzük a második babagyártást, bízom benne, hogy leszünk olyan szerencsések, mint Danival, mert ahogy nálatok, nálunk is egyből összejött az első pocok. :) Vigyázz magadra, kellemes babavárást.

Beautycrumbs-Anett írta...

Köszi lányok!

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
 

Beautycrumbs Copyright © 2011 -- Template created by Beautycrumbs -- Powered by Blogger