Ezt a cuki, személyesebb hangvételű posztot Csipkelánynál láttam és nagyon megtetszett, így most magamhoz vettem egy bögre forró macikávét és leírom én is miket szeretnék tenni ebben a csodás hónapban!
1. Pihenés!
Év vége felé mindig megfáradok, de most különösen úgy érzem hogy semmi energiám nem maradt. Kezd újra előjönni az a kezdeti "állapot" ami június-júliusban volt, hogy hazaérek alszok, reggel felkelek, munka aztán megint alszok. És semmire nincs időm, jó lenne már lassítani és arra koncentrálni ami igazán fontos, magamra, ránk, a babára. Sajnos az utóbbi hetekben történtek is olyan dolgok amiket vehetnék előjelnek vagy figyelmeztetésnek az élettől...
2. Mézeskalács sütés!
Eddig mindig előre elkészített tésztát vettem a boltból, vagyis az Ikeából, de idén szeretném ezt is saját kezűleg elkészíteni. Ha van egy tuti bevált receptetek gyorsan osszátok meg velem! Már alig várom hogy átjárja a lakást a frissen sült mézik illata. Főleg most hogy vettem cuki kiszúrókat az Ikeában!
3. Elmenni a Grasham palota karácsonyi vásárába
Imádom a karácsonyi vásárokat, szerencsére a páromnak sincs ellenére hogy sokszor látogassunk ilyen helyeket. A legkülönlegesebb idén szerintem a Grasham palota karácsonyi vására lesz, ide mindenképpen szeretnék eljutni.
4. Könyveket olvasni
Annyi olvasnivaló felhalmozódott itthon hogy ideje lenne nekilátni olvasni őket. Vegyes témájú könyvek egyébként, van köztük babaváráshoz kapcsolódó, van ami a fényképezésről szól és vannak teljesen általános szórakoztató könyvek is köztük. Remélem decemberben lesz időm párat kivégezni.
5. Családi kapcsolatok rendezése
Lehet ezt kellett volna első helyre írnom, hiszen mégiscsak a karácsony közeledik ami a szeretet ünnepe...Sajnos megint nem túl fényes a viszonyom a családommal, vagyis inkább csak anyukámmal. Igazából nem újkeletű a dolog, csak mivel mostanában van nekem is elég bajom és jobban vágynék egy kis megértésre, támaszra és biztatásra, ehelyett csak a leszólást, meg nem értést és közönyt kapok, hát nehéz elfogadónak és nyitottnak lenni így. És van hogy az ember ilyen helyzetben olyat mond vagy tesz amit talán mégsem kéne. Jó lenne ha karácsonyra legalább sikerülne felszámolni ezt a lehetetlen helyzetet.
2 megjegyzés:
De jó, örülök, hogy Te is megcsináltad. Sajnálom, amit anyukáddal kapcsolatban írtál. Nálunk is lenne, miről beszélni, de valahogy nem olyan beszédes a család ilyen szempontból. De azért nem rossz a helyzet egyáltalán. Remélem Ti is meg tudjátok beszélni :)
Csipkelány: Néha úgy érzem jobb ha nem beszélünk róla, annyira máshogy látjuk a dolgokat, inkább elfogadjuk hogy más az értékrendünk, ma már más világban élünk... Ez valószínűleg egyébként abból fakad hogy elég nagy a korkülönbség köztem és a szüleim között.
Megjegyzés küldése