2017. február 7., kedd

Anya olvas! | Testvérek féltékenység nélkül


Bevallom hogy nem igazán olvasgattam sosem "mamikönyveket", tudjátok amik a babázásról szólnak, hogyan kell altatni meg ilyesmik. Valahogy nem éreztem hogy szükségem lenne annyi plusz tudásra amit egy ilyen könyv adhat (vagy egyáltalán nem éreztem hogy ezek hasznosak lennének), még akkor sem mikor már tényleg lövésem nem volt hogy mit kezdjek a siró gyermekkel. Valahogy a fórumokon olvasott hasonló beszámolók mindig erőt adtak és előre vittek a megoldás felé.


Egész addig nem éreztem hogy fel kéne vérteznem magam valami extra tudással mig ismét várandós nem lettem. Persze nem arra gondolok hogy majd most kezdek el altalásról meg hozzátáplálásról olvasgatni, vagy hogy hány hónaposan mit kell "tudnia" egy babának, hanem inkább a testvérek közti viszony alakitása érdekelt. Bevallom ettől a résztől parázok leginkább, hogy milyen lesz kettejük viszonya, hogyan tudom majd őket "összeszoktatni" vagy épp "egyformán szeretni". Először persze a neten olvasgattam, kerestem róla irásokat, könyveket, aztán szülinapomra kaptam ajándékba egy könyvet ami pont ezt a témát feszegeti. Inkább talán nagyobb gyerekek viszonyáról szól, de nem árt tisztában lenni mi is vár/várhat ránk az idő múlásával és kb milyen nézeteltérésekre lehet felkészülnünk.

A könyv elolvasása előtt abban a hitben éltem hogy jó helyzetben vagyok abból a szempontból hogy két lány gyermekről lesz szó nálunk akik között ráadásul nincs is nagy korkülönbség. Tudjátok, már lelki szemeim előtt láttam hogy Szofi fésülgeti Fanni haját, segit pelenkázni, később öltöztetni, aztán együtt tologatják a játék babakocsit, majd ruhákat cserélnek, kézenfogva mennek iskolába, meg nyári táborba és minden kis titkukat megosztják majd egymással. Aha. Ez sajnos be kell lássam LEHET hogy csak a képezeletem szüleménye és a valóságban koránt sem ennyire lesz felhőtlen a viszonyuk, és sajnos a könyv elolvasása után már ki merem jelenteni ha ez igy lesz az nagyrészt rajtam fog múlni.

Ami biztos hogy ezt a könyvet nem elég egyszer elolvasni, időről-időre elő kell venni és akár újra az elejétől el kell olvasni. Nagyon sok helyen kegyetlenül arconcsap, akár egy olyan "hétköznapi" szituáció leirásával és kezelési módjaival mint a "kit szeretsz jobban" kérdés megválaszolása. A másik ütést ott adja hogy akaratlanul is a saját életére vetiti az ember, a saját gyerekkorára - már ha van testvére - és bizony rájön hogy a szülei olykor nem jól kezelték a helyzetet és akár ez is lehet az oka hogy ma nem olyan jó a viszonya a testvérével, sőt, lehet hogy az a helyzet amiben én kellemetlenül éreztem magam gyerekként és a testvérem irigyeltem, sokszor számára is nagyon kellemetlen volt. Még felnőttként is gyakran nehéz beleképzelni magunkat mások helyzetébe, nemhogy gyerekként, ezért nem meglepő ha az egyes szituációk mindkét gyermek számára frusztrálóak, csak épp másként.

A könyv egyébként gyakorlati megközelitésben ir a problémamegoldásról, pont ezt tetszik benne. Hogy nem arról van szó hogy azt mondja nem kell feltétlenül egyformán szeretned a gyerekeidet, és ezt igy az arcukba is mondani, hanem tippeket ad arra hogyan adjunk olyan választ erre az elég kinos kérdésre amit a gyerek is megért és ráadásul nem hazugság! Vannak benne képregény szerű szituációs gyakorlatok melyeket az irók a csoportfoglalkozásaikon a szülőkkel végig is játszottak és jó olvasni hogy egyes felnőttekből ezek a helyzetek miket hoztak ki, mennyire át lehet érezni egy ilyen szerepjátékban a gyermekben lezajló lelki folyamatokat, érzéseket, holott felnőttként kapásból lenne rá valami jó/frappáns/leszarom megoldásunk.

Például: gondolom az megvan mikor két testvér ugyan azon a játékon veszekszik, a nagyobbik már évek óta nem játszik azzal az adott játékkal mégsem akarja odaadni a testvérének, mondván az az övé és azt csinál vele amit akar. Felnőtt fejjel két megoldás is beugrik egyből: a) persze hogy azt csinál vele amit akar hisz az övé b) azonnal add oda neki Te már abból kinőttél. A könyv minden problémánál hagy egy oldalnyi "gondolkodási időt" amikor megpróbálja összefoglalni mi is a szituáció lényege, mire kéne törekednünk szülőként, hogy mit is akarunk igazából elérni egy adott probléma megoldásával. Azt, hogy a nagyobbik érezze magát felsőbb rendű döntnöknek? Azt hogy a kisebbik mindig mindent megkapjon amit akar? Milyen kimenetele lehet ezeknek az egyértelműnek tűnő válaszoknak? A szerző azon túl hogy megmutatja miért jó vagy rossz egy-egy egyszerűnek tűnő válaszunk, megmutatja azt is hogy a későbbiekben ennek milyen hatása lesz a testvérek kapcsolatára. Sőt, van hogy a felnőtt hallgatóság maga ad példát arra hogy egy-egy logikusnak tűnő válasz hogyan befolyásolta negativ irányba a testvérek kapcsolatát. 

De vannak benne sokkal komolyabb problémákat feszegető kérdések is, például hogy hogyan kezeljük ha az egyik gyerekünk beteg és sokkal több gondoskodást igényel, vagy miért nem jó összehasonlitani/versenyeztetni egymással gyermekeinket, esetleg mit tegyünk ha már tettlegességig fajult köztük a konfliktus. Meglepő megoldások is szerepelnek benne, például én sosem gondoltam volna hogy egy "családi kupaktanácsnak" mekkora jelentősége lehet egy gyerek szempontjából, ha leülünk egymással és tényleg abban az adott fél órában mindkettő elmondhatja a bánatát, sőt, fontos hogy a szülők is elmondják mit gondolnak a testvérek közti viszályról. Vagy hogy milyen sokat jelenthet az egy gyereknek ha leirjuk, lerajzoljuk együtt hogy adott problémának mi lehet a megoldása, még ha olvasni nem is tud, emlékezni fog rá hogy mi van a papiron.

Egy szó mint száz, nagyon hasznos olvasmány volt számomra és igyekezni fogok minél több mindent hasznositani a gyakorlatban belőle mert biztos vagyok benne hogy nálunk is lesznek összezördülések, főleg ha már nagyobbacska lesz mindkét leányzó. Ha valakit kicsit is érdekel a téma és szivesen olvas ilyesmiről akkor mindenképp ajánlom ezt a könyvet.

Ha van valami hasznos olvasmány tippetek akkor szivesen várom!

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
 

Beautycrumbs Copyright © 2011 -- Template created by Beautycrumbs -- Powered by Blogger