2017. május 4., csütörtök

Az első hónap négyesben | #momlife

Már rég akartam irni egy nagyobb összefoglaló posztot igy babatémával kapcsolatban, de jobbnak láttam inkább szétszedni az egyes részeket mert rettentő hosszú lenne még nekem is, igy most egy
"általános, hogyan telt az első hónapunk, mit csináltunk, mit érzek most" poszt következik.


Fanni április 25-én lett egy hónapos, és azt kell hogy mondjam egy szempillantás alatt eltelt ez az első hónap. Mikor még várandós voltam vele persze elképzeltem hogyan is fognak telni a hétköznapok, hogy "tudjuk beilleszteni" a napi rutinba a kis jövevényt, de be kell lássam nem sokat ért ez az ábrándozás, mert a gyakorlat mindent felülirt.

Az élet két gyerekkel nagyon nehéz. Vagy, nagyon nehéz is tud lenni. Vagy nagyon könnyű is tud lenni. Attól függ honnan nézi az ember és milyen napon irja ezt. Ma épp jó napunk van (04.27) mikor irom ezt a posztot, de ha azt nézem hogy 3 napja a gépet se tudtam bekapcsolni mert úgy jöttek össze a dolgok, akkor innen nézve már más a helyzet.

Nagyon sokat töprengtem azon vajon Szofi hogyan fogadja majd a kistestvérét. Rengeteget meséltem neki róla, a pocakban lakó babáról és sokat is simogatta a hasam. A kórházban mikor bejöttek látogatni nem igazán érdeklődött Fanni iránt, persze megnézte meg simogatta is, de szerintem inkább a kis kocsi tetszett neki amiben kitoltam a folyosóra és inkább azt tologatta volna. Aztán itthon az első nap kicsit kétségbeestem a viselkedésén, ugyanis annyira felpörgött hogy komolyan féltem letenni Fannit a kanapéra. Kiabált, sikitott és egyfolytában ugrált hol a kanapén hol a kanapé mellett, rögtön mindent szeretett volna "kipróbálni rajta", vitte volna játszani. Persze mikor rászóltunk hogy azért ezt talán nem kéne akkor óriási hisztit kanyarintott. Na mondom ha ez  ilyen lesz ezután mindig akkor végem van. Szerencsére azért csillapodott a helyzet, szép fokozatosan megszokta az új helyzetet, de azért még mindig van ami izgalomba hozza, például az esti fürdetés. Ő is segit benne, mostanra eljutottunk oda hogy (talán) elfogadta hogy ő csak a lábát moshatja, mert amúgy eleinte az egész fürdő úszott úgy fürdetett. Szóval tök jó tényleg hogy tetszik neki a testvére, de azért vannak nehéz pillanatok is, na még pár ide a végére: műanyag zöldségekkel etetné, "kapálja" a fejét a hajkefével, a popsikrémet az egész testére kenné de főleg a szemébe....stb.

Új szokások amiket bevezettünk

Az első két hét egyébként nagyon idilli volt ezektől eltekintve, Fanni igazi eszik-alszik baba volt (!) tényleg egy hangját nem hallottuk maximum esténként. Ebben a két hétben itthon volt velünk párom, ő volt - és van is - az egyetlen segitségem. Kettesben sem volt egyszerű menedzselni a napi teendőket két gyerekkel, volt hogy bizony szendvicset ebédeltünk mert nem készült el az ebéd időben. Tehát azt hiszem joggal féltem hogy mi lesz ha egyedül maradok velük. Azt gondoltam hogy nem lesz egyszerű a dolog, de hogy néha ilyen pokolian nehéz lesz azt nem. 

Persze ezt is elképzeltem már jó előre milyen szupi lesz amig szoptatok addig mondjuk mesét olvasok Szofinak, vagy kirakózunk esetleg fél kézzel szinezünk. Hát persze...e helyett nagyon hamar megkaptam a "Tedd le" felszólitást és pont akkor esedékes bilizést, evés-ivást. Pedig minden szoptatásnak úgy állok neki hogy előtte Szofit próbálom "lerendezni": kell-e pisilni, enni-inni, odakészitem a kanapéra a játékokat, de semmi. Maradtak az igéretek hogy mindjárt megyek, mindjárt játszunk, amit nem mindig fogad jól. Pár nap után egyébként nagyjából beállt hogy a két lány kb egyszerre ebédel, Szofinak az asztalra készitek mindent és egyedül eszik, aminek persze egyrészt az a vége hogy fele a földön köt ki, a másik fele meg megmarad. Aztán pedig alvás. Ez volt még egy kritikus pont ugyanis Szofi úgy aludt el nappal és este is hogy bent voltunk vele a sötét szobában, mi a fotelban ültünk ő meg "vergődött" és nagy szenvedések árán egy óra alatt kb elaludt, ha szerencsénk volt 20 perc is elég volt neki. Na ezt Fannival a karomban párszor megpróbáltam abszolválni, de ez még inkább visszatartotta az alvásban. Ezért egyik napról a másikra bevezettük az új rendszert: úgybabújás, puszi (este mese is van) és kimegyünk a szobából. Láss csodát, két hete működik a dolog, nappal és este is elalszik egyedül. Cserébe viszont Fanni pont akkor van ébren, szóval egyik kézzel adtam a másikkal meg elvettem, na de ez még úgyis változik.

Új babaholmik amiket kipróbáltunk

Kicsit sárga volt még mikor hazajöttünk és mivel kicsi súllyal született ezért 3 óránként keltenem kellett este is enni, amit nem túl jól fogadott, volt amikor nem is evett semmit. Elég sokat vesztett a súlyából a kórházban de szépen összeszedte magát itthon már. Eleinte voltak gondjaim a szoptatással (azért most is van még egy kicsi) igy nagyon jókor érkeztek ezek a Tommee Tippee termékek, különösen a kézi mellszivónak vettem hasznát, nem is gondoltam volna. Nekem ugyanis még a Szofis időkből van egy gépi mellszivóm, ami rendszeres használatra nagyon is jó, de alkalmanként macerás előkapni.

Pedig az első időkben jól jöhet egy egyszerű kézi mellszivó, nekem is pont jókor érkezett ez a Tommee Tippee márkájú darab, amit azonnal be is vetettem. Nagyon jó szolgálatot tud tenni mikor kezdetben a baba még nem tudja rendesen bevenni a szájába a mellbimbót mert esetleg nem emelkedik ki rendesen vagy nagyon kemény mert teli van, ilyenkor nem árt picit fejni szoptatás előtt. Én használtam még a klasszikus szaporitó fejésre is (7-7-5-5-3-3-1-1), illetve esténként előkaptam ha úgy éreztem nem ürültek ki rendesen a cicik. Ez jön velünk hétvégén is mikor nagyszülőkhöz megyünk, hogy ha úgy adódik akkor lehessen mihez nyúlnom, szerencsére kis helyen elfér, ráadásul a hozzá járó sterilizáló dobozba nagyon jól bele is lehet pakolni.


Ez a sterilizáló doboz egyébként nagyon praktikus, a mellszivó minden részét bele lehet pakolni és együtt sterililzálni. Csak 1 deci viz kell hozzá és a mikróban 6 perc alatt el is készül, igy nagyon könnyen minden használat után sterilizálhatóak az eszközök. A szettben volt még egy pici tárolópohár ami azért nagyon praktikus az olyanoknak mint én akik nem mennyiséget fejnek hanem csak éppenhogy, mert ebben tök jól elfér a két etetés közt lefejt kis mennyiség. Maga a "gép" pedig könnyen kezelhető, nem kiván különösebb erőfeszitést a kar nyomkodása, jó a kialakitása is szóval tényleg praktikus kis szerkezet.


A márkának vannak cumisüvegei is, kisebbek és nagyobbak, szinesek és egyszerűbbek, az én kedvencem a picike, 150 ml-es, anti-colic tipusú, itt elöl a képen. Ha jobban megnézitek van benne középen egy kék kis szerkezet ami a benne lévő folyadék hőmérsékletét ellenőrzi. Ha kék a csik - mint most is - az azt jelenti hideg, ha elkezd lilába átmenni akkor langyostól a melegig változik a hőmérséklete, ha piros akkor pedig egyértelműen túl meleg a benne lévő folyadék. Ezt természetesen lehet használni anyatejes és tápszeres táplálásnál is, szerintem nagyon praktikus, persze azért nem árt ellenőrizni a hőmérsékletet a csuklónkon is. A cumi része nagyon kis puha, kellemes tapintású és könnyen tisztitható, van hozzá mellékelve egy picike kefe is amivel a belső szerkezetet is lehet tisztitani, de természetesen az egész akár ki is főzhető hagyományos módon is.


Amit még a várandósság előtt kinéztem magunknak az egy hordozó eszköz, a Close Caboo névre hallgató, abból is az organic cotton változat, hátha nem lesz benne annyira melegünk. Szofival elég későn kezdtem el a hordozást, most viszont muszáj voltam már az elején belevágni mert itt nálunk a sétával elérhető boltok olyan kicsik hogy babakocsival esélytelen bemenni, meg hát játszóterezni is ezzel gondoltam menni. Nos, őszintén szólva azt hiszem én nem leszek az az igazi "hurcimami", próbáltam már néhány hordozót (közel sem mindet, ezt tudom) de én egyiket sem szeretem maradéktalanul és maga a hordozás is nekem valahogy ... khm.. le merjem irni? Persze hogy le merem, ez az én blogom és azt irok le amit akarok. Szóval nekem azért annyira nem tetszik a hordozás, na. A babakocsit sokkal kényelmesebbnek tartom és nem hiszem hogy az egy olyan rossz szerkezet lenne csak azért mert nem vagyunk igy testkontaktusban. Na mindegy, erről talán majd egyszer részletesebben is irok. Szóval ez a hordozó nagyon kényelmes amúgy, csak abba nem gondoltam bele hogy ezzel sem egyszerű ám szaladni, meg kézben cipelni haza az árut amit a boltból hozunk. A játszótéren meg azért néha csak le kell hajolni hogy pl homokozzak a gyerekkel, vagy segitsek neki felmászni a legmagasabb csuszdára, vagy a mérleghintát nyomkodni és arról már nem is beszélnék hogy igy ezzel nem tudom Szofit beleemelni a kishintába. Szóval na, jó ez a hordozó csak mégsem annyira. Az anyaga egyébként kellemes, ebben az időjárásban még kellemesnek mondanám a viseletét de a forró nyárban biztos izzasztó, bár én ősszel a csatosban is izzadtam Szofival, szóval mondom, nem vagyok nagy hurci párti.


Néhány héttel ezelőtt lehetőséget kaptam kipróbálni az Almawin folyékony mosódiót mely természetes összetevőkből áll. A mosódiót gondolom sokan ismerik, nos ez pedig egy folyékony változata, igy a hozzám hasonló bátortalanok is tehetnek vele próbát. Nekem még semmilyen kapcsolatom nem volt a mosódióval, azt sem tudom hogyan kell használni vagy hogy működik. Ezt a folyékony változatát viszont pont olyan egyszerű használni mint egy sima folyékony mosószert, csak beletöltöm a rekeszbe és kész. Mellette nem szükséges öblitőszert és vasaláskönnyitőt sem használni, a ruháknak friss illatuk lesz csupán ettől a terméktől is. A babaruháknak amúgy is nagyobb figyelmet szoktam szentelni mosás terén igy most örülök hogy rátaláltam egy olyan alternativára amit kényelmes is használni és nem kell lemondanom a puha és illatos ruhák élményéről sem.

Készitettem egy VLOG videót is a mindennapjainkról, ha érdekel itt megnézheted:


Nagyon sok minden történt velünk az elmúlt egy hónapban és még sok mindenről szeretnék is majd irni, de ha van valami ami konkrétan érdekel titeket akkor kérdezzetek :)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...
 

Beautycrumbs Copyright © 2011 -- Template created by Beautycrumbs -- Powered by Blogger